Well, well

12080131_928340377260493_2828234605513163020_o

Van a Vidrawellness kiállítóterében egy tükör, bárki odaállhat elé, és önmagát látja, vidranyomok keretezte térben elhelyezve. Mintha az, aki tükörbe néz, Márton Ágota munkájává változna. Érdemes kipróbálni. olvasásának folytatása

Két szelíd vidra 1880-ból

vidrasztori1

Két 1880-as, kolozsvári újsághír szelídített vidrákról, köszönet értük Mártának. 🙂 Kiderül belőlük a vidrák hangjáról és szokásairól egy és más, sőt még egy váratlan ellenség is felbukkan.

 

Szelídített vidra 

Kovaliczky Péter ungvári képfaragó és aranyozó mester, M.-Szigeten jártában, onnét egy kis vidrát hozott magával s fölnevelte. E furcsa állat, kivált szelíd állapotban, ma már a legnagyobb ritkaságok közé tartozik, mert eleven állapotban, minthogy éjjel is a víz alatt keresi élelmét, nagyon nehéz hozzájutni. Az említett vidra, az „Ungvár” szerint macska, vagy rövidebb lábai miatt helyesebben nyest nagyságú, gazdájának egyetlen szavára hozzá jő, előtte hátulsó lábaira ágaskodik s nyikorgó hangokat adva kér tőle ennivalót. olvasásának folytatása

A visszavadított folyók

ottercountry

Ha majdnem nulláról kellene belevágni annak a megfejtésébe, hogy milyen a vidra, és Angliában élnék, valószínűleg Miriam Darlington módszerét követném. Az egyik jó dolog abban, ha valaki Angliában él és ott nőtt fel, az, hogy ott a nulla sem egészen nulla: a vidrák beférkőztek a klasszikusok közé, filmek és könyvek szólnak róluk, ráadásul az utóbbi egy-két évtizedben a vizes élőhelyek brandjévé kezdtek válni. olvasásának folytatása

Mindenki máshová menne

szel lengeti

A Szél lengeti a fűzfákat (The Wind in the Willows) állattörténet és embertörténet, amelyben az emberek az állatvilág mellékszereplői és véletlenjei. Feltűnnek ugyan a könyvben emberek, főként a Béka nagyvilágban lefolytatott kalandjaival összefüggésben – de az igazi főszereplők a Vakond, a Vízipatkány, a Borz, és mellettük a Béka és a Vidra.

A vágyak irányítanak itt majdnem mindent: a kérdés az, ki mennyire bírja és akarja visszafogni őket a társas viselkedés szabályainak megfelelően.

olvasásának folytatása

Jung a halászatról és Schmitz vidráiról

jung

“A tudattalannal való foglalkozás létkérdés számunkra. A szellemi lét vagy nemlét a tétje. (…) Ha vannak olyan balgák, akik nem értik, mit csinálnak a halászok, ők akkor sem vétik el tevékenységük évszázados célját, mert mesterségük szimbóluma sok évszázaddal régebbi, mint a szent Grál ma is élő legendája. De nem mindenki halász. Néha ösztönös szinten reked meg ez az alak, s akkor csupán egy vidra, ahogyan például Oscar A. H. Schmitz vidrameséiből ismerjük.

olvasásának folytatása

Medve, ember, vidra

vbl

Egy kecsua népmesében, a Medvefiú történetében, amelyik egyfajta perui Fehérlófiának számít, egy medve és egy asszony gyermeke természetfeletti erőket hordoz, ravasz cselek révén győzi le sok ellenfelét.

Váradi B. László prózakötetében többek közt egy olyan szibériai közösség hiedelemvilágát is emlegeti, amelyben lélekvándorlás zajlik az emberből a medve irányában. Parodisztikus beszámolójában, amelyben a medve-hiedelmek antropológiája hivatkozásokkal is előkerül, két elázott férfi ül a sepsiszentgyörgyi Kolcza-kertben, és informális nemzetrehabilitációs konferenciájukon medvék és emberek utódaitól várnak pozitív fejleményeket, afféle vérfrissülést.

olvasásának folytatása